Cikk megosztása:
Egy tűzvész, a török sereg, egy irgalmatlan robbanás s talán néhány enyveskezű esztergomi is kellett Európa harmadik templomának megépüléséhez. Ma 197 éve, azaz 1822. április 23-án tették le az esztergomi bazilika alapkövét. Emlékezzünk vissza mi, a Fotó Amatőrök is erre a monumentális épületre, mely sokak kedvenc fotó témája.
Európa harmadik legnagyobb temploma, Magyarország legnagyobb épülete, benne található a világ legnagyobb, egy vászonra festett oltárképe, valamint mind ez idáig az egyetlen olyan magyar főpásztornak a tervezett sírkápolnája, akinek reális esélye volt a világegyház vezetésére.
A környéken született Szent István is, akit itt koronáztak királlyá, s aki e helyütt alapította meg az első érsekséget.
A ma Esztergomban álló, 5660 négyzetméteres Szent Adalbert- székesegyház 34 éven át épült a korábbi templomhegycsúcs lemart helyén – alapkövét ma 197 esztendeje tették le.
De mi történt Szent István és 1822 között?
Az államalapító király impozáns lakhelyét átadta az érsekségnek, a déli lejtőn pedig új palotát épített, a domb közepére pedig templomot. Utóbbi előtt létesült egy monostor és az érsek magánkápolnája. 1180-ban tűzvész falta fel az egyházi központ egy részét, és a századforduló táján sikerül csak úgy-ahogy rendbe hozni érseki-királyi összefogással.
1256-ban aztán az egész negyed az érsek tulajdonába kerül.
A Szent Adalbertnek és Szűz Máriának szentelt új székesegyház 1453-ban „állt üzembe”.
Méretei: 54 méter hosszú, 18 méter széles. Külső díszítőeleme három torony, ezenkívül tucatnyi oltár gazdagította a különféle mellékkápolnák központi helyein.
A XV. század végén állandó gyóntatási szolgálat létesült a székesegyházban.
A mohácsi vész érzékenyen érintette az egyházat is; a prímás elesik, a vezetés pedig Pozsonyba menekül.
1543-ban az ostrom idején megroggyant a templom, a törökök pedig kirámolják, és dzsámiként „üzemeltetik”.
A XVI. század végén indult visszavételi kísérlet során a székesegyházban tárolt lőpor felrobbant, de csodával határos módon az 1507-ben épült Bakócz-kápolna – amit a majdnem pápává választott érsek számára emeltek – szinte sértetlen maradt.
1761-ben került újra az érsekség kezébe a várnegyed, melynek közepén Mária Terézia emelt új templomot Szent István tiszteletére, barokk stílusban.
Az egykori Szent Adalbert-székesegyház romjai az építkezés közben – annak rendje és módja szerint – fokozatosan eltűntek, ám ez kapóra jön a XIX. század elején Rudnay Sándor érsekéknek arra, hogy 1822-ben letegyék az alapkövét az új, monumentális székesegyháznak.
Rudnay érsek egy, a Várhegyet betakaró épületegyüttes részeként képzelte el az új egyházi központot, a „magyar Siont” – a szemet gyönyörködtető makett ma is megtekinthető a bazilikakincstár bejárati részénél.
Pénz viszont nem állt rendelkezésére, hogy a legfontosabbon kívüli részek is felépüljenek, maradt hát a főszékesegyház, a Sötétkapu, az Ószeminárium és az érseki palota, ami viszont megvalósult.
Az építkezést – aminek várható eredménye felülmúlt minden birodalmi „rémálmot” – féltékeny szemmel és akadályozó tevékenységgel kísérte Bécs.
A kilencedik évre még csak az óegyiptomi stílusú altemplom volt készen, illetve az oldalfalak egy része.
A templom 1838-ban még mindig nem voltak készen, amikor az építés vezetőjét, Packh Jánost rejtélyes módon megölték, így került Hild Józsefre a végső formába öntés.
1846-ban már a kereszt is felkerült a kupola tetejére, de ekkor még nem fejeződött be teljesen a legizgalmasabb fázis: Bakócz Tamás sírkápolnáját 1600 számozott darabra szétszedve applikálták be a bazilika belső terébe.
A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor, az eseményen Ferenc József is részt vett.
Ő is hallhatta akkor a Liszt Ferenc által az alkalomra komponált és dirigált Esztergomi misét.
1869-ben fejeződött be a templom építése.
A II. világháború csaknem 100 találattal „ajándékozta meg” a templomot, aminek utolsó kisebb felújítása az ezredforduló után fejeződött be.
Az esztergomi székesegyház 2005 óta nemcsak klasszicista szépségével és tekintélyt parancsoló megjelenésével, hanem a 112 millió forintos költségvetéssel elkészült, 260 fényforrásos díszkivilágításával is ámulatba ejti az éjszaka odalátogatókat.
Forrás: Bucsy Levente / mno
Az alapkőletétel évfordulójának tiszteletére érdemes a "Bazilika" album több mint 350 képe közt felidézni a dicső múltat:
https://www.facebook.com/pg/esztergomanno/photos/?tab=album&album_id=285542301251
Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház (esztergomi bazilika)
épült: 1822–1869
stílus: klasszicista
anyaga: kő, vörös és fehér márvány, vörösréz
védettség: műemlék
tervezte: Kühnel Pál, Packh János, Hild József, Lippert József
tulajdonos: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
tengerszint feletti magasság: 157 m
magasság: 100 m
hossza: 118 m
szélessége: 49 m
forrás: @esztergomanno , @igom.hu
