Cikk megosztása:

Milyen hibák merülhetnek fel a fotók komponálása közben? Itt van pár példa és egy kis gyakorlati instrukció, segítség az elkerülésükhöz.

Ferde horizont.
Használj segédrácsot, elektronikus horizontot, vízszintezőt az állványon, ha ezek ellenére is dől a horizont, akkor utómunkánál forgasd a képet egyenesre.

Minden a középpontban van.
Nem csak a horizontot, de a kép egyes részeit is érdemes a kép komponálásakor kimozdítani a képközépről. Kivételt képezhetnek ez alól a víztükrös tükröződések és a szimmetrikus kompozíciók, ezeknél inkább középen legyen a horizont és fotó a szimmetriára építkezzen.

Általános perspektívájú, szemmagasságból készített fotó.
Nézd meg milyen lenne a kép magasabbról, vagy földfelszín közeléből. Használj egyedi nézőpontokat! Ahol fontos az emberi nézőpont, mint perspektíva, az a fotó riporteri tevékenység, ahol a képek java része az emberi szemszögből bemutatni kívánt élet helyzetek.

Nincs nyugvópont.
Minden jó fotón lennie kell egy nyugvópontnak, ahol a nézelődő tekintete elidőzhet. Ez lehet egy érdekes fa, egy hajó, vagy bármi, ami különlegessé tehet egy részletgazdag képet.

Zsúfolt háttér.
Ügyelj arra, hogy a háttered ne legyen túl kusza. Ha egy háttérbeli részlet nem ad a képedhez, távolítsd el a képről. Ezt teheted egy kisebb mélységélességgel, vagy ha van rá lehetőség akkor a téma elforgatásával egy homogénebb háttér felé. Ügyelj arra, hogy ne érjenek egymásba az egyes képi elemek, mint például egy a témába belógó fa részletei.

A térbeliség elvesztése.
Figyelj rá, hogy legyen előtered és háttered is. Érdekes előtér nélkül a kép túlzottan síkbelivé válik.

Szűk kompozíció.
Ne vágd le a fő témád egyes részeit a képszélekkel, hagyj egy kis teret a szélek mentén! Kivételt képez ez alól a makró képek komponálása, ahol él a mondás, hogy "a kevesebb néha több", ezért a fotó alanyának csak egy része jelenik meg a képen.

Üres égbolt.
Csak egy fotóst zavarhat a felhőtlen kék égbolt, mindez azért, mert a puszta kék ég unalmassá teszi a tájképeket is. Igyekezz olyan időben fotózni, amikor érdekes felhők teszik egyedivé a tájat. Ha erre nincs lehetőséged, a tiszta kék égből vágj többet!

Rossz fények.
Nehéz és nem is igazán lehet általános szabályt mondani arra, hogy mi a rossz fény, mert témától függ, hogy minek mi áll jól. Próbáld meg felhasználni az árnyékokat a kompozíció kiteljesítéséhez, figyelj a szép és különleges fényekre, ha van lehetőséged, menj vissza máskor is a helyszínre, amikor érdekesebb fényeid lehetnek. A virágok fotózásához is ideálisabb egy súrló fény ami oldalról esik a témára, mint ha a virág szemből kapná, az oldalról beeső fény szépen kiemeli a virág formáját. Ellenfényben sziluetteket készíthetsz, oldalsó napállás esetén hosszú árnyékokkal játszhatsz, de ha hátulról jön a fény, nehezebb lesz érdekes képet készíteni, s ilyenkor saját árnyékod is problémát okozhat. Viszont párás levegőben nappal háttal tudsz a legkontrasztosabb képet fotózni.

Kiégett részletek.
akkor beszélünk erről a jelenségről, amikor az érdekes és szép textúrájú képrészletek a túlexponálás miatt részlettelen fehérré égnek ki, ilyenkor a képed is rossz lesz. Próbálkozz alulexponálással (-EV), majd utófeldolgozás során az árnyékos területek világosításával, ilyenkor viszont vigyázni kell, mert a kép zajosodása merülhet fel. Vagy próbálkozhatsz a HDR technikával, esetleg menj vissza másik időpontban, amikor kedvezőbbek a fények.

Túl alacsony zársebesség.
A berázott képeknél nincs rosszabb! Ha kevés a fény, figyelj a záridőre. Ha kell, emelj érzékenységet, de inkább használj állványt! A stabilizátor hosszú záridőknél már nem hatásos.

Rossz géptartás.
A helyes géptartáshoz egyik lábad előrébb kell helyezned, s csípőből enyhén el kell fordulj, hogy stabilan tudd tartani a gépet. A gépet a markolatánál fogd és az objektívet támaszd alá. Ha van keresőd, mindenképpen használd azt, ne az élőkép módban fotózz, s nyomd a gépet a homlokodhoz.

Túl nyitott blende.
Nyitott rekesszel fotózni nem érdemes pl. tájképet, hacsak nem különleges hatás elérése a célod. Rekeszelj le F7-F11 közé, itt az objektívek is élesebben rajzolnak, s a mélységélességed is nagyobb lesz, több minden marad éles a képen.

Túl zárt blende.
A túl zárt blende pl. a portré, vagy makro képeknél hátrányos lehet, mert ahogy az elején említve lett, túl részletgazdag és zavaró lehet a háttere a témának. Használj nyitottabb rekeszt, amivel kiesebb lesz a mélységélesség és egy szép mosott háttér az eredmény.

Helytelen fókusz.
Fókuszálj helyesen, használj egyetlen fókuszterületet, a DSLR gépeknél érdemes a középsőt választani, hiszen az szinte mindig keresztszenzoros, amely mindkét irányú élekre jól tud élességet állítani.

Autofókusz mellőzése.
A kis méretű keresőkben nehezebb kézzel élességet állítani, ilyen esetben hagyatkozz az autofókuszra, amely pontosabb lehet, mint a kezed. Ha mégis kézi élességállítást szeretnél alkalmazni, akkor használj állványt és nagyított képet adó élőkép módot.

Kézi élességállítás mellőzése.
Ha kis mélységélességgel, az előtérbe belógó közeli témákkal készítesz fotót, pontosabb eredményt érhetsz el kézi élességállítással, mert az autofókusz adott esetekben a közelebbi témára fog élességet állítani.

Helytelen fókuszmód használata.
Alkalmazz egyszeri (AF-S vagy One-Shot) AF módot. A követő és folyamatos AF nem a statikus tájképekhez való, ott csak folyamatosan oda-vissza keresgélne a folyamatos AF.

Koszos frontlencse.
A tájkép és természet fotózásnál fontos a kiváló kontraszt, de ha pl. ujjlenyomatos az objektív frontlencséje, elég egy kis ellenfény és máris kontraszttalanná válik a kép. Használj UV-szűrőt a koszok elkerülésére (vagy mikroszálas törlőkendőt, vagy Lenspen-t), tartsd tisztán az objektíved.

Gyenge minőségű objektív.
A tájképeknél és a természet fotóknál is az ördög a részletekben rejlik. Bár elsőre azt gondolná az ember, hogy ezeket bármilyen objektívvel lehet készíteni, érdemes a jobb minőségűt választani, amely kontrasztos, részletgazdag. A fix gyújtótávolságú objektívek szinte mindig részletezőbbek, mint a zoomobjektívek. A nagyon fényerős objektíveknél keresd a “sweet spot”-ot, azaz azt a blendét, ahol a legrészletesebben rajzol az objektív (általában a fényerőtől számított 1,5 blendével szűkebb rekesznél található).

Feldolgozatlan kép.
Hiába a jó alap fotó, ha nem ügyelsz az utómunkára! Ha van lehetőséged, fotózz RAW-ban, több lehetőséged lesz képminőség romlása nélküli utómunkára. Fordíts figyelmet a fehéregyensúlyra, a kontrasztra, a színtelítettségre, a csúcsfényekre és árnyékokra, az élesítésre, a lokális minikontrasztra (Clarity) és ha szükséges, használj képkivágást a szükségtelen elemek levágására.

A fotó elemzésének elmulasztása.
Ha kész vagy egy képpel, önkritikát kell gyakorolj és elemezned kell saját fotód, hogy miként lehetett volna még jobb. A legfontosabbak: fókusz, perspektíva, főtéma, háttér, világítás, expozíció, színek, kontraszt, utómunka. Nézegesd a képeidet és elemezd, mutasd meg másoknak és kérj véleményt, aztán tanulj az információkból.

És végül de nem utolsó sorban ne feledd el megköszönni a kritikát, de ne tévesszen meg, ha csak dicséretet kapsz, ugyanis a dicséret, csak egy szubjektív vélemény és nem egy elemző kritika/vélemény, ezért könnyen megtéveszthet.