Cikk megosztása:
A mai digitális világban, nem kell ahhoz képzett fotográfusnak lenni, hogy valaki "jó képet" helyesebben technikailag megfelelő képet készítsen. Egy kis alapismerettel már nyugodtan neki lehet vágni. Boncolgassuk kicsit az alapokat, lássuk az expozíciót.
Ha a fotózás világába éppen csak belecsöppentünk, első dolgunk mindenek előtt az kell legyen, hogy a fényképező gépünk használati utasítását elolvassuk és értelmezzük. Ami fontos belőle, hogy a gépünk különböző fotó/fotó mód (expozíciós/expozíciós mód, csak hogy szokjuk az idegen szavakat) beállításait hol érjük el.
TIPP: A használati utasításokban, nagy vonalakban az is le van írva, hogy egy adott beállítás módosítása a képekre milyen hatással bír, és hogy az adott expozíciós módok milyen expozíciós beállításokkal működnek.
Ha már azzal tisztában vagyunk, hogy a gépünkön egy adott beállítási módot hol érünk el, ideje bekapcsolni azt.
Első lépésben az automata móddal kezdjük a fotózást. Ebben az üzemmódban a gépünkre hagyatkozunk minden szempontból, és ő az adott fényviszonyoknak megfelelően beállít egy rekeszértéket és egy megvilágítási idő értéket majd fókuszálás után exponál (kattint).
Ezután nincs más teendőnk mint megnézni a képet, és eldönteni, hogy az elvártaknak a kép megfelelő lett-e, vagy sem. Ha igen, akkor örülünk, ha nem akkor jön az, hogy el kell gondolkodnunk azon, hogy mit kellene változtatunk ahhoz, hogy a kép jó legyen és ezáltal közelítsen az általunk megálmodott, vagy látott képhez.
A képinformációkat előhívva megtaláljuk a gépünk által beállított expozíciós értékeket, a rekesz értéket és az expozíciós időt, vagy más néven zár sebességet. Ennek a két tényezőjének a módosításával alapvetően tudjuk befolyásolni a kép készítését és a végeredményt.
Az elkészült kép módosításához szükséges beállítás módosításokhoz két tényezővel kell tisztában lennünk:
1. Minél kisebb rekesz értéket, azaz minél nagyobb rekesz nyílást választunk, annál több fény jut be a gépünkbe, ennek hatására rövidebb záridőre lesz szükség.
2. Ez fordítva is ugyanúgy igaz, miszerint, minél hosszabb záridőre van szükségünk, annál nagyobb rekesz értéket, ezáltal kisebb rekesz nyílást kell, vagy lehet állítanunk.
A két állítási mód alapján ha ugyanazt az expozíciót választjuk különböző beállítás párokkal ugyanazt a végeredményt, ugyanazt a megvilágítást kapjuk, azonban az elkészült kép teljesen már lehet. A záridő változtatása a mozgó tárgyak sebességét segít megjeleníteni, a rekesz érték változtatása pedig a mélységélességet változtatja, ami a téma kiemelését segíti.
Ha például egy mozgó témát szeretnénk lefotózni egy pillanatra, akkor mindenkinek az fordul meg a fejébe, hogy ahhoz a művelethez minél rövidebb záridőre van szükség, hogy az időt megfagyasszuk.
Ehhez a fényképezőgép az adott fényviszonyokhoz mérten kisebb rekesz értéket (tágabb rekesz nyílást) javasol. Ezzel azonban a háttérből vesznek el a részletek, mert a tágabb rekesz nyílás kisebb mélységélességet eredményez, ezáltal viszont a háttér elmosódása miatt eltűnnek részletek. Ha ezt ellensúlyozni szeretnénk, akkor viszont a záridőn kell növelnünk, hogy a kép ugyanolyan megvilágítás értékű maradjon ez viszont a téma elmosódását eredményezheti. Ekkor jöhet egy trükk, a hosszabb záridőt ellensúlyozva egy technikai segítséget alkalmazhatunk, mégpedig, hogy a mozgó témával együtt fordítjuk a gépet.
Ezzel azt az eredményt érhetjük el, hogy a mozgás irányában homályosodik a háttér ami kiemeli a sebesség látványát. Ez a módszer nem feltétlen a legegyszerűbb, hiszen sok gyakorlás szükséges hozzá, de a mai digitális világunkban amikor a képeket azonnal ellenőrizhetjük ez már gyerek játék.